DRYvER

Securing biodiversity, functional integrity and ecosystem services in DRYing rivER networks

A folyók, patakok, tavak és egyéb vizes élőhelyek a biodiverzitás és a jövő gazdasága, valamint az emberiség túlélése szempontjából a legértékesebb, ugyanakkor a legsérülékenyebb ökoszisztémák közé tartoznak, ezeket fenyegeti leginkább az emberi tevékenység. Ezek az édesvízi hálózatok olyan alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak - mint például az ivóvíz, az élelmiszertermelés, tápanyagelosztás, szervesanyag-lebontás és éghajlat-szabályozás -, amelyek növelik a társadalom jólétét. Az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek növekvő vízigénye következtében a korábban állandó vízforgalommal jellemezhető vízfolyások jelentős része mára egyre gyakrabban kiszárad vagy egyre kevesebb vízmennyiséget szállít. Ez a jelenség a biológiai sokféleség, a hálózatok ökológiai integritása és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából is pusztító hatású, világszerte tendenciózusan és drámai mértékben súlyosbodik. Ennek ellenére a tudományos közösség, a természeti erőforrások kezelői és a jogalkotók eddig kevés figyelmet szenteltek ennek a folyamatnak, amely így a nyilvánosság számára még mindig szinte ismeretlen. Ennek eredményeként erre a jelenségre nem léteznek még átfogó, a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó, vagy erőforrás-kezelési és gazdálkodási stratégiák.

A DRYvER projekt fő célja az összes kapcsolódó tudományterületen átívelő megközelítéssel globális szinten felmérni és megérteni a folyamatot, majd ezen alapulva valódi megoldásokat kínálni erre a problémára az érintett felek - gazdasági szereplők, államigazgatási szervek, civil szervezetek - számára. A multidiszciplináris konzorcium szakértői 4 éven át vizsgálják, hogy az éghajlatváltozás hatására fellépő, a kisvízfolyásokat érintő kiszáradás hogyan változtatja meg a biológiai sokféleséget, az élővilág funkcionális összetételét, a patakokban lezajló fiziko-kémiai és biológiai folyamatokat és ezáltal az ökoszisztéma-szolgáltatásokat; mindezt biológiai-ökológiai, hidrológiai, kémiai, valamint közgazdaságtani, szociológiai módszerekkel és megközelítésben. A felmérések eredményeiből hidrológiai és ehhez kapcsolt biológiai, anyagforgalmi modellek készülnek. Ezek a modellek úgynevezett “upscaling” (felskálázási) módszerekkel teljes kontinensre kiterjesztett képet rajzolnak ki a kiszáradás jövőbeli mértékéről és hatásairól. Ennek ismeretében lehetővé válik olyan stratégiák, eszközök és ajánlások kidolgozása, melyek felhasználhatóak a vízfolyás-hálózatok helyzethez alkalmazkodó kezeléséhez, azaz adaptív menedzsmentjéhez. Mindezekkel az erőforrás-menedzserek, vízhasználók és egyéb érdekelt gazdasági szereplők és civil közösségek lehetőséget és útmutatást kapnak az éghajlatváltozás e hálózatokra gyakorolt hatásainak enyhítésére, és az azokhoz való alkalmazkodásra, mennyiségi és minőségi szempontok beépítésével, beleértve és leginkább előnyben részesítve a természetközeli megoldásokat (“nature-based solutions”), valamint a társadalmi-gazdasági szempontokat és a jogalkotási elemeket.

DRYvER dióhéjban

16 ország 25 intézmény 100+ résztvevő

9 mintaterület Csehország Franciaország Finnország Horvátország Magyarország Spanyolország Bolivia Brazília Ecuador

7 munkacsomag

• WP1: Hidrológia
• WP2: Biodiverzitás
• WP3: Ökoszisztéma folyamatok
• WP4: Ökoszisztéma szolgáltatások
• WP5: Adaptív menedzsment
• WP6: Kommunikáció, népszerűsítés, hasznosítás
• WP7: Projekt menedzsment

A tanszék szerepe a projektben

Tanszékünk a projekt több munkacsomagjában is oroszlánrészt vállal. Ezek közül legfontosabbak a WP6 és WP2 munkacsomagok, amelyek közül az előbbit mi vezetjük és koordináljuk, míg a WP2-ben a hazai mintavételeken felül az összes mintaterületről beérkező minták feldolgozásában van kulcsszerepünk. Ezeken felül a magyar mintaterület (Bükkösdi-víz vízgyűjtője) koordinátoraiként minden munkacsoport számára adatszolgáltatási, adatgyűjtési, szervezési feladatokat látunk el. A WP6 vezetői posztjának révén a projekt központi irányító testületében is részt veszünk, így teljes rálátásunk van a projekteseményekre.

Feladataink a "WP2: Biodiverzitás" munkacsomagban:

≫ A projekt európai mintaterületeiről származó mintegy 700 vízi makrogerinctelen minta válogatása, élőlénycsoportok szerinti szortírozása, az élőlények génusz szintű identifikációja, az adatok rögzítése.
≫ A 700 minta alapján vízi makrogerinctelen élőlényegyüttesek biomasszájának image analízis alapú becslése.
≫ A magyar mintaterületen a vízi makrogerinctelen élőlényegyüttesek mennyiségi alapú, Surber mintavevővel végzett mintavételezése 20, a vízrendszer sajátosságait megfelelően reprezentáló patakszakaszon két havonta, összesen 6 alkalommal. Fixative (tartósító anyag) minták elkülönítése DNS metabarcoding alapú elemzésekhez.
≫ Bevonatalkotó algák mintavételezése a makrogerinctelen minták vételével párhuzamosan, DNS metabarcoding alapú feldolgozáshoz.
≫ Környezeti DNS minták megvétele vízből és üledékből.
≫ A halegyüttesek mennyiségi alapú felmérése és biomassza becslése a magyar mintaterület 20 mintavételi szakaszán két alkalommal (tavasszal és ősszel, külső partner által elvégzett feladat)
≫ A természetföldrajzi, élőhelyszerkezeti, fiziko-kémiai és alapvető biológiai háttérparaméterek rögzítése a mintavételekkel párhuzamosan. A vízmennyiség folyamatos monitorozása kihelyezett szondák alkalmazásával.
≫ A munkacsomagban szorosan együttműködünk a munkacsomagot irányító Barcelonai Egyetemen felül a mintaterületek vezetőivel, illetve a minták DNS alapú feldolgozását végző partnerekkel.

Feladataink az általunk vezetett WP6: kommunikáció, terjesztés, hasznosítás munkacsomagban:

≫ A projekt vizuális megjelenésének kialakítása: design és arculati elemek.
≫ A belső kommunikáció megszervezése és működtetése: belső kommunikációs irányelvek kialakítása, kommunikációs terv megalkotása, kommunikációs csatornák és eszközök kialakítása és működtetése, belső levelezőlisták, fórumok létrehozása és üzemeltetése.
≫ A nem szakmai érdeklődők és lakosság felé irányuló külső kommunikáció (communication) megszervezése és működtetése: a projekt weboldalának kialakítása és folyamatos frissítése, adatvizualizáció, hírfolyamok, „Citizen Science" eszközök integrálása.
≫ A projekt eredményeinek népszerűsítése, terjesztése szakmai körökben (dissemination): weboldal, hírlevél, kiadványok, szakcikkek, találkozó, konferenciák szervezése, konferenciarészvételek, utóbbin belül speciális szekciók szervezésének összefogása, a projekt arculati szempontból megfelelő „megjelenésének" biztosítása.
≫ Az eredmények hasznosulásának (exploitation) elősegítése azok közérthető formára alakításával és terjesztésével az érdekelt felek, állami ügynökségek, szakmai szervezetek, társadalmi szervezetek és érdekelt kisvállalkozások körében.
≫ A kapacitásbővítés érdekében a projektben résztvevő fiatal kutatók hálózatának (Forum of Young Researchers) szervezése, nyári iskolák szervezése, a pályakezdő kutatók számára rövid időtartamú szakmai látogatások szervezése a projektpartnereknél (Short Term Scientific Mission).
≫ A kommunikációval, népszerűsítéssel, hasznosulással, kapacitás bővítéssel kapcsolatos összes tevékenység monitorozása, adatbázisba szervezése, kimutatások, jelentések készítése.
≫ A lakosság bevonásával kialakított „Citizen Science hálózat" számára mobil applikáció fejlesztése a patakok vízállapotának rögzítésével történő adatgyűjtéshez.
≫ A munkacsomagban szorosan együttműködünk a design és marketing kérdések, valamint a kommunikáció és népszerűsítés technikai megvalósításért felelős Z5 Plus Design Kft.-vel és a projektmanagementet irányító ERDYN tanácsadócéggel, valamint a konzorciumvezető, egyben az adatkezelésért és a kapacitásbővítésért is felelős INRAE kutatóintézettel.

A további munkacsomagokban betöltött feladataink:

≫ WP1: Hidrológiai adatok (DDVIZIG projektpartnerrel közösen) és terepi információk, mérések, észlelések rendelkezésre bocsátása a magyar mintaterület vonatkozásában a hidrológiai modellek elkészítéséhez.
≫ WP3: Közreműködés a magyar mintaterületen zajló anyagforgalmi mérésekben és terepi kísérletekben, kiegészítő mérések, mintagyűjtések elvégzése, külföldi partnerek helyszíni munkájának megszervezése és segítése, szakdolgozati társtémavezetés.
≫ WP4: Külföldi projektpartnerek magyar területeken végzett terepi felméréseinek megszervezése és segítése, a lakossági partnerek bevonásának segítése, nyelvi segítségnyújtás lakossági interjúk és rendezvények során.
≫ WP5: Közvetett segítségnyújtás az érdekelt felek hálózatának (Stakeholder Committee) megszervezésében (DDVIZIG projektpartnerrel közösen). A lakosság bevonását célzó ’Citizen Science hálózat’ kialakításának segítése, mobilapplikáció biztosítása (részletesebben WP6).
≫ WP7: Részvétel a projektet gyakorlati kérdésekben irányító testület (Steering Committee) és az fő döntéshozó plénum (General Assembly) munkájában, részvétel a projekteseményeken, ennek segítése szervezési kérdésekben.

A #ptehidrobi DRYvER Team (balról jobbra): Balázs, Bernadett, Bálint, Éva, Arnold, Khouloud, Zoltán, Anita, Zsuzsa, Dorottya

Dr. Csabai Zoltán	vezető kutató: irányítás, szervezés, szakmai vezetés, publikáció, kapcsolattartás a projektpartnerekkel
Dr. Móra Arnold	taxonómiai szakértő: vízi makrogerinctelen élőlények identifikációjának koordinálása, határozás, biomassza meghatározás
Pernecker Bálint	DEIP menedzser: eredmények és a projekt kommunikációja, disszeminációja
Horváthné Tihanyi Éva	vezető kutatási asszisztens: mintakezelés, mintaválogatás, adatrögzítés irányítása
Pap Zsuzsanna	koordinátor: szervezés, belső kommunikáció, adminisztráció
Boóz Bernadett	Kutatási asszisztens: mintaválogatás, identifikáció
Berta J. Balázs	Kutatási asszisztens: mintaválogatás, identifikáció
Hárságyi Dorottya	Kutatási asszisztens: mintaválogatás, identifikáció
Szloboda Anita	Kutatási asszisztens: mintaválogatás, identifikáció
Khouloud Sebteoui	Kutatási asszisztens: identifikáció

További információk, hírek, projektesemények angol nyelven a DRYvER hivatalos honlapján: www.dryver.eu